A Le Nem Forgatott Magyar Filmek Napja

Néha az az érzésem, mintha valakik bekötött szemmel piros lámpánál akarnának bennünket a déli csúcsban átlökdösni a Rákóczi úton az Uránia felé.

Történelmünk első nagy diadala a pozsonyi csata

Apropó: Rákóczi hadnagya. Volt egy ilyen filmünk: többek között Bitskey Tibor, Vass Éva, Mádi Szabó Gábor, és Zenthe Ferenc játszottak benne. Volt egy filmsorozat is az utóbbi kiváló színészünkkel a főszerepben, A Tenkes kapitánya volt a címe. Amúgy néhányan még emlékszünk a Föltámadott a tenger című filmre is, ahol Görbe János alakította Petőfit, Bem apót Makláry János, és Nádasdy Kálmán mellett Illyés Gyula is beszállt a forgatókönyv elkészítésébe.  

A Gábor diákban sem volt olyan rossz Zenthe Ferenc és Leila szerepében Krencsey, Marianne.

A Jókai- féle elementáris erejű történelmi filmekről nem is kell különösebben beszélni, elég megnézni azokat. Fekete István pedig megírta a Koppányi Aga testamentumát, film lett belőle. Ez csak néhány alkotás a sok történelmi filmünk közül. Amúgy, amikor 1968-ban bemutatták a szinte mindenki által várt Egri csillagok című monstre filmet, édesapám, az öreg tanár a moziból kifelé jövet megjegyezte: „Ideje lenne a Pozsonyi csatát is megfilmesíteni”.

Ilyen film nem készült el azóta sem. Megdöbbent ez a mai világban tapasztalható szándékos agyonhallgatás. Bármit, csak olyan filmet ne, ami ezeknek a magyaroknak valódi örömet okoz, amire a múltjukból büszkék lehetnek. Amelyikben a dicsőséges honvédő csatákról és hadvezérekről esik szó. A kisebb sikerek is jól jönnének ennek a kívülről-belülről lélekidegenek által mardosott nemzetnek. Pedig történelmi filmötlet lenne bőven. A roncsfilmek és az elvont rétegmulattató alkotások mellett, lehetne készíteni a Nagyenyedi két fűzfa című regényből egy filmet, az Erdély aranykorát bemutató sorozat sem lehetne olyan unalmas. A Cserhalmi ütközetről is lehetne egy kellemes filmalkotást összehozni. Gondolom, a forgatókönyvek fejlesztésért felelős emberek a filmalapnál ezt is kidobásra javasolnák, ahogy kihajították a Toldiról szóló filmtervet is, ha igaz azért, mert a nem volt benne elég csatajelenet. Gondolom, ha karatézó mutánsfarkasokkal küzdene meg a mi Toldink mintegy 35 percben, némi autós, vagyis inkább szekérüldözéses vad jelenetben, sokkal nagyobb esélye lett volna, mint ahogy volt. Egyébiránt idén a mi Mátyás királyunkat ünnepeljük, aki 575 évvel ezelőtt született, és meglehetősen izgalmas élete volt.  Gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Filmalapnál már készül az egyik legkiválóbb magyar királyról szóló filmsorozat, vagy ha már nem is került szóba a neve, legalább valakit felkértek, hogy mondja el egy sajtótájékoztatón, hogy miért nem. Erről az Európában is számon tartott királyunkról nem érdemes tudni a jövő nemzedékeinek, hogy volt egy Fekete serege? Vagy azt, hogy miért hívták őt igazságosnak? Esetleg azt, hogy megölték-e, vagy sem? Azt hallottam, hogy a Magyar Nemzeti Filmalapnál ülnek egy az előbb említett király édesapjának Hunyadi Jánosnak a nemzetmentő korszakában játszódó filmsorozaton is. Vajon miért kevésbé aktuális ez, mint a Szulejmán nevű, magyarokat sanyargató gazemberről készült filmsorozat?  A visszatartott, vagy visszautasított történelmi filmek szerintem szándékosan kihagyott lehetőségeivel, átlátszó szakmai hablatyolással kihajított darabjaival lassan Dunát lehet rekeszteni.

Azt már csak óvatosan jegyzem meg, hogy az egyik kiváló írónk, aki mellesleg politikus is, Csaba királyfiról írt egy filmre kívánkozó művet. Beadta, vagy nem adta be? Nem tudom. Hol vannak a Gulág és Gupvi magyar áldozatairól szóló filmsorozatok? Hová van felírva a magyar és német nevű magyar áldozatot százezreinek neve akikről, egyenként is illene filmeket készítenie az utókor számára? Ha kell minden héten egyet, hiszen akkor egy egész nemzetet akartak kiirtani.  

Gondolom, hogy egy olyan belülről szándékosan züllesztett, valamikor büszke országban, mint a miénk, amíg a filmiparosok látszat-magyarjai a nyakunkon ülnek, még a nálunk a Szabadság szerelem című filmmel induló Andrew Vajna sem tud a sikeres magyar történelmi eseményekről szóló filmekre pénzt kínálni (amúgy a mi pénzünkből), hogy ne kerüljön szembe azokkal, akik nem szeretnék, ha ez a nép büszke lenne a valódi hőseire. Ez a lehetőség nincs beleépítve azokba, akik hasznot próbálnak húzni az általa szerzett hírnévből. Pedig így akarata ellenére szembe megy munkaadójával, a magyar miniszterelnökkel, aki így fogalmazott 2013. október 23-án a tömeg előtt Budapesten:

Victor Hugo azt mondta: Magyarország a hősök nemzete.

A magyar hős különös fajta. Mifelénk nem az a hős, aki másokat győz le, inkább az, aki a sorsot. Ünnepelhetnénk a Pozsonyi csatát, amikor a nyugati túlerővel szemben véglegesítettük honfoglalásunkat, vagy a Nándorfehérvári diadalt, vagy azt, amikor „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” 

Mint jeleztem, idén az 575 évvel ezelőtt született Mátyás királyra emlékezünk. Emellett nem kevésbé fontos a 1111 évvel ezelőtt lezajlott első honvédő háborúnk, a Pozsonyi csata. A Magyar Nemzeti Filmalap ma ünnepli a Magyar Film Napját. Mi a magyarok, a csendes többség mit ünnepeljünk?  Ugye senki nem azt akarja mondani, hogy a Le Nem Forgatott Magyar Filmek Napját?

 

 

https://jonajani.blogstar.hu/./pages/jonajani/contents/blog/51925/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?