A politika és egy felhívás, (POZSONYI CSATA, 907, III. rész)

„Kell egy ilyen film…” 

Negyvenöt évvel ezelőtt bízott meg édesapám azzal, hogy behatóan foglalkozzam a magyarok Árpád vezérének a korával, és benne a Pozsonyi csatával. El is kezdtem a nálam e téren sokkal képzettebb hadtörténészek munkáinak elemzését, hogy megírhassam a magyarok első honvédő háborújának történetét. Most arról lesz szó. hogy mit tehetnénk még együtt a Pozsonyi csatáról szóló nagyjátékfilm elkészítéséért. 

Egy „apróság”: a magyar miniszterelnök 2013. október 23-án elmondott beszédének részlete. 

Orbán Viktor említett beszédének pontos leirata:

Victor Hugo azt mondta: Magyarország a hősök nemzete.

 A magyar hős különös fajta. Mifelénk nem az a hős, aki másokat győz le, inkább az, aki a sorsot. Ünnepelhetnénk a Pozsonyi csatát, amikor a nyugati túlerővel szemben véglegesítettük honfoglalásunkat, vagy a Nándorfehérvári diadalt, vagy amikor „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…”  

(A beszéd meghallgatása)

Óperencia / Pozsony, 907 címmel írtam egy kalandregényt, amely 2012-ben jelent meg. A sikerén felbuzdulva Pozsgai Zsolt író-rendezőt kértem meg, hogy legyen társam egy nagyjátékfilm irodalmi forgatókönyvének elkészítésében. A forgatókönyv el is készült, szerintem nagyon jó lett. Ezt többek között abból gondolom, hogy egy helyen már vissza is utasították. Egyelőre nem adom meg a hely nevét, mert méltatlan lenne hozzánk, hogy ne adjuk meg a lehetőséget arra, hogy ezt a döntésüket a későbbiekben revideálják. Tettek már ilyet egy nagy karriert befutó film esetében. 

Ha Önök is úgy gondolják, létrehozunk egy blogot, amelyen meg tudjuk beszélni, érdemes-e egy ilyen témával ma foglalkozni és főleg pénzt költeni rá. Ha a közös döntés igen, akkor minél gyorsabban meg kell az anyagiakat szereznünk, mert sürget az idő.

Az is igaz, hogy a szélsőjobb politikai tőkét akar kovácsolni a magyarok sikeres történelmi eseményeit, csatáit feldolgozó filmek megvalósításából, köztük a Pozsonyi csatából. Ezt viszont politikamentesen vissza kell utasítanom, mert nálam hamarabb senki nem foglalkozott ilyen komolysággal az üggyel, a téma 1971. óta tehát az enyém. Kellő szerénységgel hozzá kell tennem, hogy Jókai is megemlíti a csatát A magyar nemzet történetében. Benedek Elek is ír róla több helyen, vagy éppen Dümmerth Dezső az Emese álma – Virrasztó géniusz című munkájában, hogy csak három kiváló írót említsek a sok közül, de filmet érthető okok miatt egyikük sem emlegetett.

A még húzódozó politikusok (ha vannak ilyenek) megnyugtatására tehát ki kell jelentenem: a Pozsonyi csatáról szóló film ötletgazdája egyedül én vagyok, akkor is, ha mindenki aki ezzel nem ért egyet, a feje tetejére áll. 

Az is világos számomra, hogy az általunk elkészített forgatókönyvet divatos szavakkal élve: „le akarják nyúlni”. Remélem, nincs igazam, de a bírálók szavait olvasva, felmerül a gyanú bennem. Valahogy úgy fogalmaznak, hogy meg kell egy ilyen filmet valósítani, de nem úgy, ahogy mi szeretnénk. Ami nekem azt jelzi, hogy szerintük kell ugyan egy ilyen film, de ne mi készítsük el.                 Ez nekem nem tetszik. Az sem, hogy archiválták a hozzájuk beadott anyagokat és csak a másolatot adták vissza. Állítólag ez egy általuk hozott új határozat, vagy rendelet szerint történt így. Ha jól gondolom ez egy meglehetősen gyorsan hozott határozat, vagy rendelet lehet, mert az elutasítás után (amiben még az eredeti dokumentumok visszaadása szerepel) pár héttel már érvényre is jutott.  

Itt az ideje elmondani: a könyv és a forgatókönyv szerzői jogvédelem alatt áll.

Szerintem tehát igyekeznünk kell. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy jövőre lesz a Pozsonyi csata 1110. évfordulója. A másik, hogy jó lenne már az idei évben az előkészületeket elkezdeni, hogy jövőre elindulhasson a forgatás.

Ha önök is úgy gondolják, a létrehozandó a blogon megvitathatjuk, hogy kell-e egy ilyen film, de ami fontosabb, mindenki jelentkezhet egy később megadandó e-mailen, aki akar adni rá pénzt.

Nagyon sok pénzre lesz szükség, mert hozzáértők szerint maguk a csatajelenetek felemészthetnek legalább egymilliárd forintot. És akkor még hol vannak a West Point Akadémián játszódó keretjátékra, vagy a dunai átkelésre, a hajóhad elpusztítására, és egyéb „mellékesnek tűnő” részletek kidolgozásához és a stáb felállításához szükséges összegek?

Reális ötleteket kérek Tőletek. Például ilyeneket nem: „Az UFÓK dobtak le minket”, vagy a „Szíriusz 4 bolygóról érkeztünk.” Azt viszont szeretném az adakozó kedvű milliomosok, milliárdosok lelkére csomózni, hogy van egy törvényi hely, amely szépen leírja, miként lehet a NAV nevű szervezetnél elintézni tisztességes módon, hogy a filmgyártásra adott összegek után milyen kedvezmények járnak. Az a bizonyos 1996-os társasági adózásról szóló törvény ma is érvényben van. Megkérdeztem a NAV szakértőit. Ők adták meg a törvény pontos adatait. Akit érdekel, annak elküldöm.

Egyébiránt aki civilként nálam hamarabb (1971. előtt) találkozott a Pozsonyi csatával, az is jelentkezzen. Tudom, hogy ő csak szerényebb, mint én, de lehet, hogy ez ügyben jóval alaposabb munkát végzett. Azt is érzem, hogy nagyon sokan vannak ilyen magyarok. Fogjunk össze és alkossuk meg!                                                                                                                      

Tudják! Kell egy ilyen film! Hogy miért? Azért, hogy legyen még több tartásunk. Azért, hogy soha többé ne kapjunk ki 8:1-re, de még 4:0-ra sem, azért, hogy ne a szélsőségesek csinálják meg, azért, hogy ne mások rovására legyünk magyarok, azért, hogy ne lehessen minket és az utódainkat lenézni, vagy a történelmünket ártatlan arccal meghamisítani.                     

Hanczár János

30 6455474 // jblokk@gmail.com

 

Címkék: Pozsonyi csata
3
http://jonajani.blogstar.hu/./pages/jonajani/contents/blog/28450/pics/14678809171665489_800x600.png
Pozsonyi csata
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

A bejegyzésre 3 db hozzászólás érkezett!
Szilágyi 2016-07-20 19:06:19
Ha a pozsonyi csatáról film készülne, akkor nagyon fontos lenne az, hogy a magyarok akkori ősi kultúrája és vallása is fontos szerepet kapjon benne. Nem elég csak az ha megjelenik a filmben egy táltos és ott kétszer ráüt a dobra, vagy feláldoz egy fehér lovat, és kész. Ha egy honfoglalásról, a pozsonyi csatáról, vagy pedig a kalandozásoknak csúfolt katonai csodatettekről szóló film készülne, akkor előtte igenis le kellene ülni, és végigtanulmányozni az őseink hitéről szóló feljegyzéseket, és főleg a mai szibériai, közép ázsiai lovas-nomád népek (hakaszok, altajiak, tuvaiak, szahák, mongolok, stb.) hitvilágát, akik ma is őrzik egy, az őseinkhez hasonló természetvallás elemeit. Kellene tanulmányozni például ezen népek hősi epikáját, eposzait, amely ezen népek vallási elképzeléseit formázza hősköltészetté. Mivelhogy törökül tudok, és ezen népi mitologikus hősköltemények egy része törökre lefordítódott, tudnék ebben segíteni. Azonkívül Diószegi Vilmos, Hoppál Mihály samanizmusról szóló műveit is érdemes elolvasni. Persze angolul vagy oroszul hatalmas szakirodalom van a témáról (ajánlom Olga Kharitidi orosz pszichológus könyveit, aki altaji és kazah sámánok segítségével sámánutazásokat tett a szellemvilágban, leírva fantasztikus élményeit). A samanizmuson kívül a nomád népek világképe és a természet tiszteletére alapuló hitének is fontos szerepet kell kapnia. A rokon népeink abban hisznek, hogy ok nélkül egyetlen élőlényt sem szabad megölni, a folyóvizet bemocskolni. Ugyanakkor tiszteltek minden vallást, miközben a kereszténység üldözte ezeket. Ezeket a filmben szembe lehet állítani a kereszténység természettel szembeni közömbösségével, sőt ellenségességével (például a germán és a szláv népek szent fáit halomra vágták ki a keresztény hittérítők, nincs kizárva, hogy a magyarok szent ligeteivel, amelyekről Szent László törvényei beszélnek, is ezt tették), vagy az általuk pogánynak nevezett hitek elleni gyűlöletével, és híveik üldözésével. Őseink vallása nem hasonlított a yotengrithez, a pártus Jézus meséjéhez, vagy az önmagukat ma táltosoknak kinevezők kitalációihoz. Éppen ezért nagyon jól jönne a filmben egy táltos vitája egy keresztény pappal. Ha tőlem függne a táltos egy nő lenne. A nomád népek táltosai gyakran nők, sőt a népet jelképező védő szellem is nő (például a hakasz néphitben és eposzokban). Ezzel a nők szerepét is meg lehetne így emelni egy, főleg férfias témájú filmben. A harccal foglalkozzanak a férfiak, a szellemi dolgokkal a nők. Nem beszélve arról, hogy egyes adatok (például a pozsonyi csatát leíró Aventinus is megemlíti, hogy a "kalandozó" magyar seregekben női harcosok is részt vettek).
Sok sikert kívánok, és remélem, hogy a pozsonyi csatáról szóló film minél hamarabb elkészül.
Válaszolok
tündérördög 2016-07-07 22:40:02
Javítok: szarvasagancs van a fején, szerintem túlzó.
Válaszolok
tündérördög 2016-07-07 13:06:03
Nagyon jó ötlet a filmkészítés. De a krónikáinkat sem ártana megfilmesíteni, kész forgatókönyvek. Tele van még az MTVA is értéktelen külföldi gagyival. Mindenképpen javasolnám Kassai lovásíjásszal és alternatív történészekkel / nem MTA/ felvenni a kapcsolatot, mert még az animációs film is / pozsonyi csatáról/ a 15. sz-i bajor történetíró, és annak nyomán Glatz Ferenc által keltett negatív hangulatot árasztja, tele hazugságokkal a magyarokról/ görbelábúak, primitívek, stb/és pl. szarv van Árpádék fején.
Válaszolok

Ezeket a cikkeket olvastad már?