Születtek 1954-ben - 4. rész

Fölösleges nemzedék? 

Mi vagyunk azok az 54-esek, akik közül sokan beálltak a sorba, de később nagyon megbánták.                                                 

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül sokan megélhetési politikusok lettek, és ebből a szerepből máig sem léptek ki.    

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik kishitűvé váltak és azok maradnak örökre. Persze mindezért másokat hibáztatnak.            

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül sokan besúgóként próbáltak pénzért mások rovására boldogulni.                                         

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akiket megzsaroltak valami mondvacsinált indokkal, hogy ügynökök legyenek.               

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül sokan párttagok lettek, mert nem tehettek mást a boldogulásért.                      

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül sokan szocialista embertípussá nevelésük eredményeként olyan erős történelmi tudattal rendelkeznek, hogy lerománozzák, letótozzák, leszerbezik, lehorvátozzák, leukránozzák a pillanatnyi határainkon túl élő magyar testvéreinket.                                             

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik ezt néhány üdítő kivételtől (hatalmas pofontól) eltekintve nem torolják meg a hazaárulásnak az előző pontban vázolt otromba megnyilvánulását.                                                                            

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik nem tudják mi az a boldog családi élet, mert annyiszor váltak, mint nősültek a szocializmus leegyszerűsítő ostoba párkapcsolat magyarázatai miatt.                                                                                                    

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik építőtáborokban tanulták meg, hogyan lehet naponta a legolcsóbban becsajozni, behapsizni és (vagy) berúgni.                                                                                             

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül még sokan tudnak olyan szép, ívelt mondatokban, választékos szókinccsel beszélni, mint azt apáink, anyáink tették. Ők főleg ideiglenes határainkon túl élnek, de nem csak ott.                                             

Mi vagyunk azok az 54-esek is,akik beszéd helyett ökögnek, makognak, bégetnek és nem tudnak egyetlen ép félmondatot kinyögni.

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik közül kikerült az egyik legnagyobb hangutánzó parodistánk, több magas pozícióba került politikus férfi és egy nő, egy magas rangú balról jobbra átállt politikus, aki még betelefonálós műsort is vezetett,  egy kiváló úszónő, egy világhírű kézilabda edző, több nagyszerű zeneszerző, egy virtuóz cigányprímás, egy válogatott focista,  egy görög származású, és sok magyar színésznő, egy halom színész, egy csomaggyártó pénzügyminiszter, írók, költők, élők, holtak, és még rengetegen más névtelen, de intelligens emberek, akik vitték valamire.

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik még hordoznak magukban annyi értéket, ami segített a rendszerváltásban és az elvtársi tündöklés elhomályosításában, akkor is, ha a homály a korosztályuk egy részét is elborította.

Mi vagyunk azok az 54-esek is, akik még élnek annyian, hogy tudnak az újaknak arról mesélni, amit a jövőben nagyon el kellene kerülni, és ez a hamis egyenlősdi.   

És mi vagyunk azok az 54-esek is, akik már nem kapnak arról semmi központi értesítést, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk. 

Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?